☏ +3614900201 ✉ [email protected]
A fogágybetegség
Ha Ön is szeretne egészséges fogágyat,
jelentkezzen be kontroll vizsgálatra még ma!
Mi az a fogágybetegség?
A fogágybetegség vagy paradontitis a fogakat körülölelő szövetek krónikus gyulladását jelenti. A fogágy az ínyszövetből, a csontból, a gyökérhártyából és a gyökércementből áll. Ezek fontos szerepet töltenek be a fogazat rögzítésében.
A paradontitis mellett gyakran találkozni a paradontózis elnevezéssel is, ami a gyulladás következményeként fellépő ínysorvadást jelöli.
Melyek a fogágybetegség kialakulásának okai?
A fogágybetegség hátterében több olyan rizikófaktor húzódik, amelyek elősegítik a gyulladásos folyamatok elindulását.
Rossz szájhigiéniás állapotok
A paradontitis általában a fogínygyulladás talaján alakul ki. A rendszertelen, vagy a nem alapos fogmosás következtében először a lepedék jelenik meg a fogakon, majd a plakkokból idővel kristályos szerkezetű fogkő képződik. Ez a különféle kórokozók melegágyaként felel a fogínygyulladásért.
Dohányzás
A dohányzás jelentősen megnöveli a fogágybetegség kockázatát, a nikotin érszűkítő hatásából adódóan ugyanis csökken a fogíny vérellátása. Mivel a szervezetnek a gyulladás leküzdéséhez többek között jól működő érhálózatra van szüksége, a dohányzás lassítja az immunreakciókat. A kutatások szerint a paradontitis tüneteitől szenvedők mintegy 70%-a aktív dohányos.
Genetikai okok
A fiatalkorban jelentkező paradontitis mögött sok esetben genetikai tényezők állnak. Azoknál, akiknek családjában nem ismeretlen a fogágybetegség, számolni lehet az örökletes hajlammal.
Fogszuvasodás
A fogszuvasodást nem csak a komolyabb fájdalom elkerülése és az esztétikai szempontok miatt érdemes minél hamarabb kezeltetni, hanem a fogágybetegség megelőzése érdekében is. Ha a szuvasodás már eléri a fogbelet, a gyulladás a foggyökéren keresztül könnyedén átterjedhet a környező szövetekre is.
Legyengült immunrendszer
A hétköznapokkal együtt járó stresszhelyzetek, a helytelen táplálkozás, valamint bizonyos gyógyszerek szedése csökkenthetik az immunrendszer aktivitását, szabad utat nyitva a kórokozók számára. Ezért a rendszeresen beiktatott pihenők és a kiegyensúlyozott étrend sokat segíthetnek a fogágybetegségek megelőzésében.
A fogak épségének megőrzésében különös hangsúly jut az A- és az E-vitaminnak is. Mivel az immunrendszer a korral együtt fokozatosan gyengül, a paradontitis kockázata az idősebbek körében nagyobb.
Jelentkezzen be fogorvosi vizsgálatra és előzze meg a szövődmények kialakulását!
Milyen tünetei vannak a fogágybetegségnek?
A fogágybetegség a kezdeti jellemző tünetek hiányában hosszú időn át rejtve maradhat, sokszor csak a fogínyvérzés és a duzzanat utalhat a kialakulására. Amíg az egészséges íny általában rózsaszín, addig a gyulladt ínyszövetek vöröses árnyalatokat vesznek fel.
Mivel ezek a részek sérülékenyebbé válnak, már az olyan hétköznapi tevékenységek is vérzést idézhetnek elő, mint a fogmosás. Ha a gyulladás oka a szuvasodás, és érintett a foggyökér is, akkor éles fájdalom tapasztalható.
A gyulladt íny visszahúzódik, elválik a fogtól és tasakok alakulnak ki. Ezeket szinte lehetetlen tisztán tartani, így kedveznek a baktériumoknak. A gyulladás előrehaladtával a szájszag is egyre kellemetlenebbé válik.
A fogak kilazulása már inkább szövődmény, mint tünet. A nagyon előrehaladott paradontitis esetén észlelhető, és a csontszövet komoly károsodására utal. Ezen a ponton a fogak önmaguktól hullanak ki.
A kezeletlen fogágybetegség szövődményei
Ha a fogágybetegséget nem kezelik, egyre súlyosabbá válik. A betegség lefolyásának különböző állomása vannak:
- Első körben gyulladt góc keletkezik, ami megjelenhet a fogínyen vagy akár a foggyökér területén is. Utóbbi éles fájdalommal jár együtt, ezért könnyű észrevenni.
- Amennyiben a betegség már elérte a fogágyat, gennyel telítődött tályogok jelennek meg, és kezdetét veszi a szövetelhalás. Ezután a rögzítő részek károsodásának következményeként meglazulnak a fogak, majd a folyamat végén bekövetkezik a fogvesztés.
A paradontitis a fentieken túl általános egészségügyi problémákat is okozhat, a gócokból a véráramba bekerülő baktériumok ugyanis test szerte elváltozásokat idézhetnek elő. A kezeletlen fogágybetegség növeli a diabétesz, az Alzheimer-kór, valamint a szívinfarktus kockázatát. A magyar lakosság több, mint fele szenved a fogágybetegség tüneteitől, de csak kevesen keresik fel a fogorvosukat a megoldásokért.
Hogyan lehet kezelni a fogágybetegséget?
A fogágybetegség kezelésénél elsődlegesen a kiváltó okokat kell feltárni és megszüntetni. A fogbelet érintő szuvasodáskor például gyökérkezelés javasolt. Az állapottól függően pedig olykor fogbetét, vagy korona felhelyezése is szükséges lehet.
A szövetkárosodás nélküli fogínygyulladást a fogkő eltávolításával és a helyes fogmosás elsajátításával hatékonyan lehet gyógyítani. Ha az orvos úgy ítéli meg, gyógyszeres kezelést is alkalmazhat.
A komolyabb gyulladás miatt megjelenő ínytasakokat minél előbb meg kell szabadítani a kórokozóktól. Ezt a fogorvos érzéstelenítés mellett végzi el, illetve a mélyebb tasakok kitisztításához szájsebészeti beavatkozást javasolhat.
Ha egyik módszer sem hoz eredményt, szóba jöhet az antibiotikum kúra, amihez általában mintát vesznek. Erre azért van szükség, hogy azonosítani lehessen a baktériumokat és célzott gyógyszeres terápiára kerüljön sor.
Amennyiben már előrehaladott szövetkárosodás látszódik, esedékessé válik a csontpótlás. Erre különféle technikák léteznek. Használhat az orvos például növekedésserkentő szereket, vagy drasztikusabb lépésként a páciens állkapcsából vett csontot is. Az erősen visszahúzódott fogínyt pedig a szájpadlás kötőszövetével pótolhatja.
Segítségre van szüksége?
Ügyfélszolgálatunk készséggel várja hívását. Telefonáljon vagy jelentkezzen be online most!